A sással, rafiával, vagy csuhéval befont székek még ma is többek kedvelt berendezési tárgyai. Étkezősarkokban, vagy hétvégi házakban egyaránt jól mutatnak, feltéve ha fonataik nem szakadozottak, vagy túl kiültek. Ha az ilyen székek kerete már kopott is, a fonatuk sem ép, érdemes a régi fonatot lebontanunk, majd a székvázat és az ülések fonatát is felújítanunk. Ez ugyan nem kis munka, ám még mindig kevesebbe kerül, mintha a kopott ülőalkalmatosságok helyett újat vennénk.
A székeknek általában csak az ülése fonott, a háttámlák fazonosra formált, esetenként hajlított fa alkatrészek, amelyek a lábakat összekötő heveder rudakkal együtt biztosítják a váz szilárdságát. Mielőtt bármihez is nyúlnánk, minden darabot külön-külön megvizsgálva készítsünk hibajegyzéket. A fonatot - ezt követően - nedvesítsük be, hogy a szálak lefejtésük közben már ne sérüljenek számottevően. A lefejtett szálak toldását óvatosan bontsuk fel. Ha kell, újabb nedvesítéssel lágyítsuk fel a szálak végein a takácscsomókat. A lefejtett anyagot laza karikába hajtva tegyük egy nagyobb tálba. Végül a szálak végét rögzítő szegeket húzzuk ki az üléskeret lécének belső oldalából (1). Ha a bontás közben el-el szakad a sásszál, összekötésével ne most bajlódjunk. A lebontott nedves szálas anyagot takarjuk le nedves textíliával, hogy ne száradhasson ki.
Ezt követően a székvázat vegyük kezelésbe. Az esetleg törött darabokat keményfa csapok beragasztásával, a csak elhasadtakat pedig a hasadékba csurgatott, erős kötést biztosító ragasztóval javítsuk ki. A székvázak eresztékeit is ajánlatos letisztításuk után friss ragasztóval megszilárdítani. E célra tökéletesen megfelel a hagyományos, felmelegített csontenyv is, de természetesen használhatunk korszerű diszperziós faragasztókat is. A vázelemeket azonban még összeragasztásuk előtt felületkezeljük.
Előbb, ha szükséges pácoljuk a megfelelő színűre, majd a fa alkatrészeket itassuk át jól hígított lenolajkencével. Finomcsiszolásukat követően pedig jöhet a több vékony rétegben felkent, esetleg felszórt bútoripari lakkbevonat, amely újszerűvé teszi a fa alkatrészeket. Az így előkészített vázelemeket nyugodtan összeragaszthatjuk, kellő szintbeállítás után szorítókötésekkel ellátva hagyjuk a ragasztott részeket teljesen megszilárdulni. A felújított, már szilárd székvázon most már újból kialakíthatjuk a jellegzetes, fonatos ülést.
A négyzetes alakú, merőleges sarkú ülőkeretek befonása egyszerűbb, mint a trapéz alakúaké. Ezeknél először is a hátsó hevederlécre fektetett derékszög segítségével határoljuk be a ferde szögű részt (2), amelyet különleges módon kiegészítve kell majd befonnunk. A négyzetes ülőfelület befonását folyamatosan végezhetjük el. Erre ábránk ad kellő útmutatást, mellette a trapéz alakú ülésfonat széleinek a kialakítását is bemutatjuk. Mivel ez a bonyolultabb, lépésről-lépésre követhető ábrasorral tesszük szemléletessé a fonat elkészítését. Akár több összesodort rafiaszálat, akár sást, vagy csuhét használunk, előtte áztassuk hideg vízbe (3), majd takarjuk le nedves ronggyal. A kezdőszálat a széklábhoz közel, kárpitos szeggel fogassuk a keretléc, vagy rúd belső oldalára (4).
A szálat felülről vessük át az elülső vázlécen, majd ezt körülhurkolva szorosan a láb mellett elvezetve (5) megint csak felülről átvetve vezessük körül az oldalsó keretrúdon (6). A szálat húzzuk át a szemközti oldalra, a láb mellett felülről átvetve húzzuk át az elülső keretlécre szorosan a láb mellett, majd alul elvezetve szeggel rögzítsük az oldalkeret belső oldalára. A következő szálakat is hasonló módon, de az oldalsó keretléceken fokozatosan hátrább szegezve fonjuk be a derékszöggel bejelölt sarkokat (7, 8).
Amint a szélső háromszögű részeket befontuk, munkánk könnyebbé és folyamatossá válik. A következő szálat már közvetlenül a hátsó láb belső oldalára szegeljük fel, majd előre húzva felülről vessük át az elülső keretlécen (9), alul fektessük a keresztbe futó vetülékszálakra, balra fordulva ugyancsak felülről vegyük körül az oldalsó keretrudat. A szálat vezessük át a szemközti keretlécre, felülről hurkoljuk körül, majd a vetülékszálakat közrefogva újra felülről átvetve az elülső farúdon, alul vezessük a hátsó keretrúdhoz. Ezt megint felülről átvetve fonjuk körül (10, 11). A szálat ezt követően vezessük a bal oldali keretléchez (12), ezt is a szokásos módon, felülről hurkoljuk körül (13). Ügyeljünk arra, hogy a szálakat azonos erővel feszítsük meg, a fonat egyenletes sűrűségű legyen.
Mivel bontott, esetleg szakadt szálakat is fel kell használnunk, az alapanyag szálakat csomózással kell meghosszabbítanunk, erre takácscsomót használjunk (14).
Jó erősen meg kell húzni, hogy valóban szilárd legyen a kötése. A kialakuló fonat szabályossága is nagyon fontos. Ezért a többé-kevésbé szorosan egymás mellé hurkolt szálakat ajánlatos deszkadarabbal tömöríteni (15).
A sarokfordulók szabályos kialakítását is célszerű megkönnyíteni, ami különösen a kezdeteknél jelenthet nagy segítséget. Vékony hullámkartonból kiszabott darabokkal ezt könnyebbé tehetjük (16). Ám arra ügyeljünk, hogy a sablonkartonokat ki is kell majd vennünk, ha erre kevés helyünk marad, nehéz lesz kioperálni a fonatból. Erre gondolva csak a fonat 1/4-éig hagyjuk a sablonokat a fonatban, utána húzzuk ki a szálvetülékek közül.
Ahogy haladunk az ülés közepe felé, munkánk úgy kezd egyre nehezebbé válni. A hely középen egyre szűkebb a szálak átbujtatására. Ráadásul ha az ülés szélesebb, mint amilyen hosszú, akkor középen az alsó és felső fonatrész nem csúcsban, hanem egyenesen fog összeérni (17). Ilyen esetekben párhuzamosan vezetett szállal, a keretig, azt felülről áthurkolva, majd középig alul vezetve, ott újból felülre átbujtatott szállal fonjuk be a hiányzó részt.
Az utolsó szálak átbujtatása és fonatba illesztése a legnehezebb feladat. Ezt egy hegyes végű lyukkeresővel könnyíthetjük meg. A szerszámmal kitágított lyukba már könnyebb a hiányzó szálat befűzni (18), majd feszesre húzva a lyuk el is tűnik. A fonás végén a szálvéget az egyik szomszédos vetülékszál köré hurkolva csomózzuk le, magától értetődően alulról (19). Az ülő felületen csomózásból eredő szálvégek ne legyenek, ezeket még utólag is áthúzhatjuk az ülés hátsó oldalára, ha már fonás közben erről megfeledkeztünk.
Az is előfordulhat, hogy elfogy az anyagunk, mielőtt befejezhetnénk a munkát. Ilyenkor a másik szék fonatából vehetjük "kölcsön" a hiányzó mennyiséget, azt majd később pótoljuk. Ha csak kevés hiányzik, sodrott rafiával megtoldva is befejezhetjük a munkát. Ha ügyesek vagyunk, akkor úgy toldjuk meg a szálat, hogy felülre eredeti anyag, alulra pedig a pótanyag kerüljön. Így a látszatot is megőrizhetjük, a munkát is sikeresen befejezhetjük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése